Az intelligencia és a koordináció közötti kölcsönhatás annál szorosabb, minél fiatalabb a gyerek. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a mozgás-fejlesztő programokon résztvevő gyerekek intelligencia és megfigyelés tekintetében is lényegesen jobb eredményeket értek el.
Fontos tudni még, hogy először a nagyizmok fejlődnek ki a gyerekeknél, csak utána a kisebb, finomabb izmok. Éppen ezért megfelelő szintű nagymozgások hiányában a finom mozgások (pl. írás, rajzolás) effektíven nem fejleszthetők. Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk ezt a tényt, megfelelő idegrendszeri fejlettség hiányában olyan tanulási zavarok alakulhatnak ki, mint a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia. Köztudottan ezeknek a tanulási zavaroknak a hátterében a koordinációs képességek fejletlensége, elsősorban az alacsony szintű egyensúlyozó képesség, ritmusérzék, és szem-kéz koordináció állnak.
Mivel ezek megelőzése és szűrése hazánkban meglehetősen alacsony színvonalú, a legtöbb esetben már csak az iskolásba kerülés után, gyakran 10-12 éves korban derül ki a probléma, amikorra a koordinációs képességek nem vagy már alig fejleszthetők. Ezek fejleszthetősége ugyanis 10-12 éves korra befejeződik, mert lezárulnak az ehhez szükséges idegrendszeri folyamatok.
Mindezeken felül a labda a kézben található valamennyi apró izmot hatékonyan, túlterhelés nélkül erősíti, elősegíti a csontosodást, melyek nélkül az írás elsajátítása elképzelhetetlen.

A labdát, mint fejlesztő eszközt régóta használják, de hogy milyen hatékony és sokoldalú, azt csak utóbbi évek vizsgálatai bizonyították be. Olyan képességek esetén bizonyult a leghatékonyabbnak, mint az egyensúly-, és ritmusérzék, pedig ezek fejlesztésére többnyire más eszközöket szokás alkalmazni. Ezen felül a szem-kéz koordináció, a jobb és baloldaliság esetében könnyen belátható a fontossága, illetve a téri tájékozódásban, a reagáló- és reakcióképességben is komplex és változatos fejlesztést tesz lehetővé. A feladatok variációinak száma szinte végtelen, hiszen könnyen alkalmazható más szerekkel együtt. A legfontosabb előnye talán mégis az, hogy a labda közismerten az óvodás korosztály egyik legkedveltebb játékszere, ez a tény pedig nagyban megkönnyíti az alkalmazását, nagy motiváló erejének köszönhetően. A labdás játékok tárháza is szinte kimeríthetetlen legyen szó egyszerűbb, vagy bonyolultabb változatokról.
A különféle labdatípusok összehasonlítása során azt találtuk, hogy a kosárlabda anatómiai felépítésének köszönhetően (mivel nagyobb és nehezebb), könnyebben kezelhető a gyermekek számára, mint pl. a hagyományos gumilabdák, melyek puhák, kisebbek, így mozgásuk nehezebben kiszámítható. A kosárlabdák többféle méretben léteznek, mi azért választottuk az "5"-ös, mini méretet, mert az eggyel kisebb és az eggyel nagyobb is több gondot okozott az óvodás korosztály számára. A kisebb nehezen vezethető, a nagyobb nehéz, ez viszont a 4-7 éveseknek egyaránt megfelelőnek bizonyult. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a kosárlabda önmaga is nagy motiváló erővel bír, így ezt felhasználva még könnyebb a fejlesztés.

Mindent összevetve bizton állítjuk, hogy a fenti és egyéb kutatási eredményekre alapozott programunk hatékony, szakmailag megalapozott lehetőséget nyújt a játékos, vidám és a korosztály számára elengedhetetlenül fontos koordinációs fejlesztésre.